Bértranszparencia visszaszámláló

Mi vonatkozik rád, mikortól, és mi az, ami még nyitott

Az első bérjelentésig (250 fő felett, 150–249 fő) – 2027. június 7.
0nap
0óra
0perc
0mp

Az EU bértranszparencia irányelvének átültetési határideje 2026. június 7-én lejárt, magyar jogszabály viszont még nincs. Az Országgyűlés őszi ülésrendje szerint az implementáció idén októberben kerül a Ház elé, a hatálybalépés várhatóan 2027. Ez azt jelenti, hogy a kötelezettségek tartalma már ismert, a magyar részletszabályok viszont még változhatnak. Az alábbi dátumok az irányelvből következnek.

1.

Ami létszámhatárra tekintet nélkül mindenkire vonatkozik

A bérsáv közlése a toborzás során

Mit jelent a gyakorlatban: A kezdő bért vagy a bérsávot a bértárgyalás megkezdése előtt közölni kell a jelölttel, és a korábbi bére nem kérdezhető meg. Ez a néhány fős cégre is igaz.

A munkavállaló írásos tájékoztatási joga

Mit jelent a gyakorlatban: Kérheti a saját bérszintjét és a vele egyenlő értékű munkát végzők átlagát, nemek szerinti bontásban. A válaszra két hónap van, és a jogosultságról évente tájékoztatni kell a munkavállalókat.

A bérezés objektív, nemtől független szempontjai

Mit jelent a gyakorlatban: A bért és a bérnövekedést meghatározó szempontoknak objektívnak és nemtől függetlennek kell lenniük, és hozzáférhetővé kell tenni őket a munkavállalók számára.

A bértitoktartás tilalma

Mit jelent a gyakorlatban: A munkavállalót nem lehet abban akadályozni, hogy a béréről információt kérjen vagy megosszon. A munkaszerződések ilyen kikötései érvénytelenné válnak.

2.

A bérjelentés rendje cégméret szerint

Az irányelv szerinti ütemezés. A magyar jogalkotó a küszöböt lejjebb viheti, több tagállam meg is tette.

LétszámElső jelentésUtánaMilyen évi adatokon
250 fő felett2027. június 7.ÉventeA 2026-os év adatain
150–249 fő2027. június 7.HároméventeA 2026-os év adatain
100–149 fő2031. június 7.HároméventeA 2030-as év adatain
100 fő alattNem kötelezőA magyar törvény lejjebb vihetiNincs meghatározva

Fontos: a 250 fő feletti cégek első jelentése a 2026-os év adatain alapul. Ami tehát az idei bérdöntésekben történik, az kerül majd az első jelentésbe.

3.

Az 5 százalékos szabály

A küszöb egy munkavállalói kategórián belül értendő

Mit jelent a gyakorlatban: Nem a cég egészére vonatkozik, hanem az egyenlő vagy egyenlő értékű munkát végzők csoportjaira. Egy jó összesített szám mellett is lehet olyan kategória, ami kiugrik.

Az 5 százalék önmagában nem jogsértés

Mit jelent a gyakorlatban: A kérdés az, hogy a különbség magyarázható-e objektív, nemtől független szempontokkal. Ha igen, és ezt le is tudod írni, nincs további teendő.

Ha nem magyarázható, hat hónap van az orvoslásra

Mit jelent a gyakorlatban: Ha hat hónapon belül nem szűnik meg, közös bérértékelést kell végezni a munkavállalói képviselőkkel, amelynek fel kell tárnia a különbség okait és a szükséges intézkedéseket.

4.

Mit tegyél, és mikor

Most: a toborzási folyamat

Mit jelent a gyakorlatban: Ez az a rész, amelyik létszámtól függetlenül és azonnal érint, mert minden új hirdetésnél előkerül. A hirdetés szövege, a jelentkezési űrlap és a közvetítőnek átadott leírás tartozik ide.

Októberig: a munkakörök besorolása

Mit jelent a gyakorlatban: A jelentés és a tájékoztatás is az egyenlő értékű munkát végzők csoportjaira épül. Amíg ez a besorolás nincs meg, egyik kötelezettség sem teljesíthető, és ez az a munka, ami hetekbe telik.

A magyar törvény kihirdetése után: a küszöb ellenőrzése

Mit jelent a gyakorlatban: A jelentéstételi létszámküszöböt és az első jelentés határidejét a magyar jogszabály rögzíti véglegesen. Ekkor derül ki, hogy a 100 fő alatti cégekre kiterjed-e a jelentés.

Hol tartasz most?

Egy rövid egyeztetés során kiderül, mi az első lépés.

Forrás: az EU 2023/970 irányelve, valamint az Országgyűlés 2026. évi őszi ülésrendje. Ez a tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, és a magyar szabályozás elfogadása után a részletek változhatnak.

Ez az eszköz az iJob Magyarország Kft. ajándéka.
Weboldal: www.ijob.hu | Email: info@ijob.hu | Telefon: +36-1-490-0912