A munkaerő-kölcsönzés és a munkaerő közvetítés napjainkban gyakran kevert kifejezések, azonban a valóságban ezek teljesen eltérő jelentéssel bírnak, a két rendszerre más-más szabályok vonatkoznak.
De miben is különböznek ezek a tevékenységek? Öntsünk végre tiszta vizet a pohárba!
Mit értünk munkaerő-kölcsönzés alatt, hogyan is működik?
A munkaerő-kölcsönzés, mára már egy igen ismert fogalommá vált a Magyarországon működő vállalkozások számára. Egyes pozíciókhoz a cégek már szívesebben kölcsönöznek munkaerőt, mintsem, hogy saját állományukba vegyék azokat.
A hatályos munka törvénykönyvünk a következőképpen határozza meg a munkaerő-kölcsönzés fogalmát: “Az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés).”
Mikor érdemes a foglalkoztatás ezen formáját igénybe venni?
Ilyenkor a kölcsönbeadó cég alkalmazza a munkavállalót, tehát a szolgáltatást igénybe vevő vállalatnál csökken az adminisztráció, nincs ki- és beléptetés. További előnye, hogy óradíjas fizetésnél csak a ledolgozott órákat kell kifizetni.Ugyanakkor a munkavállalók szempontjából is előnyös lehet a kölcsönzés. Remek tapasztalatszerzési lehetőség, ugyanis van, hogy egy munkavállaló több helyen szeretne rövidtávú tapasztalatot szerezni. Ilyen esetben ez egy remek opció.
Milyen hátrányai vannak a munkaerő-kölcsönzésnek?
Az előnyök mellett számos hátulütője is van ennek a foglalkoztatási formának. Nem szabad megfeledkezni róla, hogy ebben az esetben egy speciális foglalkoztatási formáról beszélünk, amit a már korábban említett munka törvénykönyve, viszonylag részletesen szabályoz.
Tudni kell, hogy a munkaerő-kölcsönzés ellenérték fejében történik, azonban ez az ellenérték több elemből tevődik össze. A kölcsönbevevő cég tehát köteles a kölcsönbeadóval kötött megállapodás szerint ellenértéket fizetni, ami jellemzően tartalmazza a munkavállaló fizetését, annak terheit, a kölcsönbeadó költségeit és természetesen a “kölcsönadás” díját.
Nem elhanyagolható problémát jelent sok cég esetében, hogy elégedettek a kölcsönzött munkavállalókkal, de nem lehet őket teljes mértékben “beépíteni” a csapatba, hiszen egy külsős cég a munkáltatója.
Gondoljunk bele, hogyan is alkalmaznánk hosszabb ideig egy olyan vezetőt, akit egy munkaerő-kölcsönző cégtől veszünk kölcsönbe.
Szintén fontos tudni, hogy a munkajogi szabályozás legfeljebb 5 évig teszi lehetővé a munkaerő-kölcsönzést, utána legalább 6 hónapot kell várni újbóli munkaerő-kölcsönzéshez.
A munkaerő-kölcsönzés több, különböző konfliktushoz is vezethet:
A munkaerő-kölcsönzés után beszéljünk a munkaerő közvetítésről.
Mikor és mikor jelenthet jobb megoldást a munkaerő közvetítés?
Mi is pontosan akkor a munkaerő közvetítés?
A hatályos munkaközvetítésre vonatkozó jogszabály már eleve megkülönbözteti az állami és a magánszféra esetén, ráadásul a “munkaközvetítésnek” nevezi a tevékenységet.
A jogszabály a következőképpen határozza meg a magán-munkaközvetítést : “A kormányhivatal munkaközvetítői tevékenységén kívül végzett olyan szolgáltatások összessége, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, a külföldi állampolgárok Magyarországra való közvetítését is.”
A munkaerő közvetítés a klasszikusabb szolgáltatási forma, valójában egy megbízási szerződés. Ilyen esetben a megrendelő vállalkozás meghatározza a kritériumait és ez alapján a szakértő cég keresi meg az alkalmas jelölteket. A kiválasztott személyek közül a megbízó kiválasztja a számára legmegfelelőbb alkalmazottat és a saját állományába veszi.
Miért jó a munkaerő közvetítés a cégeknek?
A közvetítés folyamata úgy zajlik, hogy amikor egy megbízás beérkezik, a kijelölt toborzási tanácsadó felméri az ügyfél igényeit és ez alapján részletes toborzási tervet készít.
A kiválasztás elkezdése előtt egy részletes pozíciófelmérés veszi kezdetét. Ilyenkor pontosan tisztázásra kerül, hogy milyen az adott munkakör, és milyen készségekkel kell rendelkeznie a leendő munkatársnak a kívánt feladatok elvégzéséhez.
Az egyeztetés során véglegesítésre kerülnek a feltételek, például hány év szakmai tapasztalatra, milyen nyelvtudásra van szüksége a munkavállallünak a pozíció betöltéséhez. Az igények pontos átbeszélés elengedhetetlen része kiválasztási folyamatnak, hiszen a munkaerő közvetítők is a legjobb leendő munkatárs megtalálásban és kiválasztásában érdekeltek.
Milyen hátrányai lehetnek a munkaerő közvetítésnek?
Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a fejvadász cég nem találja meg a számunkra megfelelő potenciális munkavállalót, ilyenkor azonban ugyanúgy megilleti a megbízási díj, mintha sikerrel járt volna.
Már egyre több munkaerő közvetítéssel foglalkozó cég vállal garanciát az ideális munkatárs megtalálására és kiválasztására. Ezen cégek közé tartozik az IJob munkaerő kiválasztó is.
Az IJob a munkaerő közvetítő szolgáltatását a megrendelők számára sokkal kedvezőbb feltételekkel nyújtja, hiszen mi kizárólag sikerdíjért dolgozunk, határidőre és garanciát is vállalunk a jelöltekért. Tehát, ha úgy érzi, hogy a kiválasztott személy mégsem vált be, mi új jelölteket küldünk Önnek. Ezzel biztosítjuk, hogy Ön soha ne maradjon magára és teljesen elégedett lehessen az új munkatárssal.