Munkaerőhiány, mint állandósult probléma
A magyar munkaerőpiacon a munkaerőhiány több ágazatban is általános problémaként detektálható. Az elmúlt negyedévben mind tanúi lehettünk annak, hogy a bérek értéke fokozatosan csökken, míg a munkahelyi fluktuáció egyre csak növekszik. Azonban a szakemberek szerint hosszútávon az energiaársokknál nagyobb problémává válik a munkaerőhiány. A jelenlegi felmérések szerint 35 százalékos nettó foglalkoztatási mutatóval az IT, technológia, távközlés, kommunikáció és média szektorban várják a munkaerőkereslet legnagyobb felfutását. Na de mit is lehet kezdeni ezzel a problémával?
Ezzel el is érkeztünk a nap kérdéséhez: Vajon a már régóta “nyakunkban lihegő” digitalizáció előbb-utóbb megoldja majd a munkaerőhiányt? Hol tartunk most 2022-ben?
Egy biztos, hogy egyelőre leküzdöttük már az első pánikot, amit az a feltételezés okozott, hogy a digitalizáció elveszi a munkahelyeket az emberektől. Sokakban olyan szélsőséges gondolatok merültek fel, minthogy a robotok elveszik előlünk munkánkat. Vagy több százezren válnak majd munkanélkülivé, amikor a digitalizáció, azon belül pedig az automatizáció témaköre került szóba.
Azonban, ha a vállalkozások a korral együtt szeretnének haladni, akkor előbb-utóbb elkerülhetetlenné fog válni, hogy a termelékenység fenntartása és növelése érdekében bizonyos tevékenységeket hamarosan gépekre és algoritmusokra bízzunk. A legfontosabb, hogy megértsük és megértessük: az automatizmus nem ellenünk, hanem értünk dolgozik.
Amit eddig tapasztalhattunk, hogy a digitális transzformáció kényszere mit sem csökkent. Csupán a hagyományosan magas szinten digitalizált szektorokból (pl. pénzügyi világ) átszivárog olyan területekre is, mint a gyártó- és szolgáltatóipar vagy az állami szféra. A munkaerőpiac pedig egyáltalán nem abba az irányba fordult, amit korábban jósoltak. Nem a tömeges munkanélküliség okoz gondot, hiszen a leggyakoribb kérdés ma inkább az, hogy van-e és lesz-e elég szabad szakember a piacon.
Előrejelzés
Az is egyre inkább látszik, hogy a probléma csak az összes érintett együttműködésével kezelhető. A vállalatok, a felsőoktatás, az állam és természetesen az egyén szintjén egyaránt vannak teendők. A digitális skillek egyre inkább az oktatás alapelemévé válnak. Kialakult egy többé-kevésbé standardként elfogadott alaptudás is, amit az Unióban az ECDL, azaz a European Computer Driving Licence képvisel. Azonban továbbra is kérdés, hogy az egyre komplexebb vállalati infokommunikációs rendszerek használatához ez az alap elég lesz-e. A piac különböző szereplői egymással együttműködve és önállóan is igyekeznek megtalálni a legjobb megoldást.
A legtöbb képesítést nem igénylő munkát belátható időn belül hardver- és szoftverrobotok fogják végezni vagy önállóan, vagy az emberrel együttműködve (cobotok). Ezek irányításához, vagy a robotokkal történő együttműködéshez elengedhetetlen a jelenleginél sokkal magasabb szintű általános digitális képesség. A digitalizáció már ma is elég látványos hatása, hogy bizonyos foglalkozások nem tűnnek el ugyan, de a munkavégzés hagyományos keretei átalakulnak.
Viszonylag gyors megoldást hoz azoknak a technikáknak és platformoknak a bevezetése. Amelyek a legalapvetőbb IT-műveleteket, beleértve az egyszerűbb vállalati alkalmazások létrehozását, a nem IT-területen dolgozók kezébe adja. Ettől azonban ezek az IKT szempontjából civil (ún. citizen developer) alkalmazottak nem válnak IT-szakemberré.
Ezeknek a képesség, valamint megfelelő domain ismeretek birtokában a nem IT-területen dolgozók is átmerészkedhetnek olyan felségvizekre, amelyek korábban szigorúan az IT fennhatósága alatt álltak. A különböző szoftverszolgáltatások (SaaS), low-code és no-code platformok őket is fejlesztőkké nevelik. A honlapok nagy részét a webfejlesztők mellett, marketingesek rakják össze. Az egyszerűbb üzleti alkalmazásokat pedig a kereskedők, elemzők stb., azaz az üzleti területen dolgozó alkalmazottak. Egyelőre sok az ezzel kapcsolatos ellenérzés, de elemzők szerint minden az IT demokratizálódása irányába hat.
A szakemberhiány és a pandémia közösen kitermelt egy új szolgáltatási formát: az ún. staff on demandot. Ezek a szolgáltatók személyhez köthető szakértelmet adnak ügyfeleiknek. Így azok a cégek is hozzájutnak például drága adattudósi szakértelemhez, melyek nem tudnának alkalmazni ilyen munkakörre embert. Ezek az emberek nem hagyományos interim szerepkörben vannak, de szervesen bekapcsolódnak az adott cégbe. Az ilyen külső szakértelem tartós bevonása megtermékenyítőleg hat a cégen belüli tudásra is.
Megoldás
Kiinduló kérdésünkre, hogy megoldja-e a munkaerőpiaci problémákat a digitalizáció, egyértelmű válasz nincs. Arra azonban mielőbb fel kell készülniük a vállalatoknak és a munkavállalóknak, hogy a változások ezen a téren egyre gyorsabban fognak lezajlani. És talán ez a változási sebesség lesz a legnagyobb kihívás mindannyiunknak.
A legkézenfekvőbb megoldás új munkaerővel pótolni a hiányzót. A legjobb IT szakemberek csak igazán csábító feltételekkel váltanak munkát. Mindez tovább erősíti a szükséges minőségi munkaerő konkurenciától történő átcsábításának gyakorlatát, ehhez azonban se ideje, se pénze, se kapacitása nincs a cégeknek.
A vállalkozások motorját mindig a munkaerő jelenti, ezért az ideális munkatárs megtalálására nem szabad sajnálni a ráfordításokat, ha jó IT szakembert szeretnénk találni, érdemes IT fejvadászra bízni a keresést, aki célzottan, a speciális feltételeknek megfelelően fog munkaerőt keresni. Azzal, hogy nem kell a cég vezetőjének vagy HR vezetőjének átböngészni akár több száz önéletrajzot, egyesével behívni és interjúztatni a jelölteket, rengeteg időt és energiát spórolunk.
Ami miatt még érdemes az IT szakember keresését IT fejvadászra bízni, az a diszkréció, amit egy fejvadász cég vállal. Akár IT szakembert, vezető programozót, fejlesztőt keresünk, érdemes IT fejvadászra bízni a keresést. A cég sikere múlhat azon, hogy a kiválasztott IT szakember tényleg érti a munkáját, valóban ismeri és tudja használni a megfelelő programnyelveket, és nem fog az első adandó alkalommal másik céghez menni dolgozni.
Forrás: bitport.hu
